Post by Rane Syn on May 22, 2007 13:25:36 GMT
Név: Rane Syn
Faj: ember
Nem: nõ
Foglalkozás: kalandor a javából, ifjú ûrkalóz
Kor: 17
Szülõbolygó: Yppac, de legtöbb idejét így is szülei ûrhajóján töltötte
Beszélt nyelvek: ember, yppacion
Külsõ tulajdonságok:
Szem: türkizes árnyalatú
Haj: Hosszú, kékesfekete haj, néhány neonzöld melírcsíkkal. Általában mindig kiengedve hordja, néhanapján azért mégis összefogja sûrû loboncát.
Alkat: kicsit vékony, nem az a kifejezett dombormû, de nincs is mit szégyellenie
Magasság: 165 cm, de még nõni fog, legalábbis õ ezt mondogatja
Vonások: az idõ vas foga még nem hagyta meg rajta a nyomát, vonásai lágyak, és bizony nem nevezhetõ rondának.
Ruházat: Szeret világos színû ruhákban járni, bár néhány sötétebb hacuka is elõkerülhet ruhatárából. Legszívesebben lenge kis topokban, és tér alá érõ rövidnadrágokban szeret járni, saruszerû cipellõben, bár ha az idõ nem engedi, akkor is talál magának valamit.
Különleges ismertetõjegyek: Nagyon nincs, talán elragadó mosolya (xD).
Belsõ tulajdonságok/Jellem:
Még annyira fiatal, és annyi mindent nem érthetett meg az õt körülvevõ világból, bár erre õ nem jött még rá. Nagyon öntörvényû, bár néha ez átmegy lázadozásba, ha valami nem éppen úgy alakul, ahogy szeretné. Szeret csipkelõdni, és másokat heccelni, és bizony, nem veti meg az italt sem, mert hogy az ital az õ egyik legjobb barátja. Tud õ humoros is lenni, de sokszor elõfordul, hogy ez a humor mások kárára megy. Talán úgy tûnhet, hogy mindenkit könnyen a szívébe fogad, bár ez nem teljesen igaz. Idõ kell hozzá, hogy valakit tényleg megszeressen, és az ilyen emberbõl nagyon kevés van. És bizony, egy idõ után õt is meg lehet szeretni, és rájön az ember, hogy Rane nem is olyan lökött, mint amilyennek elsõ pillantásra tûnik.
Felszerelés/ fegyverek: kézi komunikátor, 2 db övre erõsíthetõ, vagy jól elrejthetõ tõr, elektromos sokkoló
Jármû: Bár nem az övé, szinte sajátjának tekinti Ixon ûrhajóját.
Elõtörténet:
Mondhatjuk azt, hogy a legrosszabbkor született. Vagy inkább azt, hogy túl korán. Apja, Ray Syn, és felesége Vicky épp akkoriban kezdtek neki új foglalkozásuknak: az ûrkalózkodásnak. Talán csak lázadásból Ray szülei ellen, akik nem nézték jó szemmel, hogy fiuk nem az általuk választott nõvel szándékszik összekötni az életét. Végül is, a két fiatal elkötött egy hajót, és Zirosusen-bõl, Yppac-ba menekültek. De volt egy kis bökkenõ: alig volt valamijük, nem nagyon tudták, hogyan is vághatnának neki az új életnek, mikor egy napon Ray csatlakozott egy kalózbandához, hisz úgy látta, neki kell eltartania a családját, és arra nem volt hajlandó, hogy visszatérjen szüleihez kegyelemért könyörögni. Egy idõ után Vicky is csatlakozott a csapathoz, és minden jól ment, amíg fény nem derült a tényre: Vicky állapotos. A nõ félt megtartani a gyereket, hisz még fiatal volt, nemrég töltötte be 19. életévét, de Ray nem hagyta, hogy elvetesse. Bár sejtette, hogy nem tud majd kiegyensúlyozott életet biztosítani gyermekének, mégse akarta elveszíteni. Bár Rane a mai napig úgy gondolja, hogy apjának a kalózkodás mindig fontosabb volt, mint õ, de a valóság más: akármit megtett volna gyermeke jobb sorsáért, de a kalózkodásból soha nem látott kiutat, hisz ebben látta a pénzkeresés egyetlen lehetõségét, és egy idõ után már szórakozásává is vált.
Mikor aztán Rane megszületett, kezdetben Vicky vele volt, hisz kellett valaki, aki figyel a gyerekre, de egyre többször hagyták ott szomszédoknál, felvigyázóra bízva, miközben a Syn család felnõtt tagjai kalózkodással töltötték idejüket. Ray azért ment kalóznak, hogy élelmet biztosítson családjának, Vicky azért, mert féltette férjét, és vele akart lenni, abban pedig mindig is biztos volt, hogy lányuk biztonságban van. De ezzel elérték azt, hogy gátat emeljenek köztük, és Rane között. A lány úgy cseperedett fel, hogy nagyon keveset látta szüleit, és szinte már úgy érezte, õ nem is igazán fontos nekik.
Rane nyolcadik évében járhatott, mikor ez szöget ütött szülei fejében is, így egyre többször vitték õt is magukkal kis „kiruccanásokra”, és mivel Ray látta, hogy a lányt érdekli az ûrhajó mechanikája, és vezetése, az évek során egyre több tudást adott át gyermekének.
Teltek az évek, és egyre inkább úgy tûnt, hogy végül Rane se érez haragot szülei iránt, és megindultak az úton, hogy teljes családdá váljanak, mikor beütött a menykõ: Rane szüleit, és társaikat elkapták a Gárdisták, és mivel a börtönökben valamiféle járvány tört ki, ott is haltak meg. Mint késõbb kiderült: Rane nagyszülei adták fel saját fiukat, talán valamiféle kicsinyes bosszúból. Ekkor a lány még csak 13 éves, így nem nagyon tud mit csinálni, kénytelen nagyszüleihez költözni, akiket ezek után mélységesen gyûlöl. Bár annyira szoros kötelék nem kötötte Rane-t szüleihez, mégis az igazságérzete nem értette meg nagyszülei fellépést.
Egy év se telt bele, mikor a lány elszökött otthonról, és mint potyautas, több ûrhajóra is felszökött. Ekkoriban szokott rá az italra, bár már néhány kábítószert is kipróbált, ezzel annyira nem él, mint az alkohollal.
Így tengette napjait, egészen addig, míg nem egy kocsmában össze nem futott Ixonnal. A férfinak volt ûrhajója, és ez számára épp kapóra jött. Bár, a várt események helyett csak egy víg kedélyû beszélgetést folyt le, majd mivel mindketten a sárga földig itták magukat, nem történt semmi komolyabb köztük. Fõleg azután, mikor Ixon szembesült a lány korával.
Azóta a nap óta hajóznak együtt, és a lány szinte már mint fogadott apjára, úgy tekint a férfire. Bár múltjáról szinte senkinek se hajlandó beszélni, ha családjáról kérdezik, csak annyit felel: „Nekem nincs családom.” Talán kicsit fáj neki szülei elvesztése, de ezt soha nem mutatja. Legalábbis, az ital olyan eszköz számára, mely mindig jókedve tudja deríteni.
Elõnyök/ Hátrányok:
Elõnyök: ért az ûrhajókhoz, talpraesett, túlélõ
Hátrányok: alkoholista, meggondolatlan, öntörvényû
Faj: ember
Nem: nõ
Foglalkozás: kalandor a javából, ifjú ûrkalóz
Kor: 17
Szülõbolygó: Yppac, de legtöbb idejét így is szülei ûrhajóján töltötte
Beszélt nyelvek: ember, yppacion
Külsõ tulajdonságok:
Szem: türkizes árnyalatú
Haj: Hosszú, kékesfekete haj, néhány neonzöld melírcsíkkal. Általában mindig kiengedve hordja, néhanapján azért mégis összefogja sûrû loboncát.
Alkat: kicsit vékony, nem az a kifejezett dombormû, de nincs is mit szégyellenie
Magasság: 165 cm, de még nõni fog, legalábbis õ ezt mondogatja
Vonások: az idõ vas foga még nem hagyta meg rajta a nyomát, vonásai lágyak, és bizony nem nevezhetõ rondának.
Ruházat: Szeret világos színû ruhákban járni, bár néhány sötétebb hacuka is elõkerülhet ruhatárából. Legszívesebben lenge kis topokban, és tér alá érõ rövidnadrágokban szeret járni, saruszerû cipellõben, bár ha az idõ nem engedi, akkor is talál magának valamit.
Különleges ismertetõjegyek: Nagyon nincs, talán elragadó mosolya (xD).
Belsõ tulajdonságok/Jellem:
Még annyira fiatal, és annyi mindent nem érthetett meg az õt körülvevõ világból, bár erre õ nem jött még rá. Nagyon öntörvényû, bár néha ez átmegy lázadozásba, ha valami nem éppen úgy alakul, ahogy szeretné. Szeret csipkelõdni, és másokat heccelni, és bizony, nem veti meg az italt sem, mert hogy az ital az õ egyik legjobb barátja. Tud õ humoros is lenni, de sokszor elõfordul, hogy ez a humor mások kárára megy. Talán úgy tûnhet, hogy mindenkit könnyen a szívébe fogad, bár ez nem teljesen igaz. Idõ kell hozzá, hogy valakit tényleg megszeressen, és az ilyen emberbõl nagyon kevés van. És bizony, egy idõ után õt is meg lehet szeretni, és rájön az ember, hogy Rane nem is olyan lökött, mint amilyennek elsõ pillantásra tûnik.
Felszerelés/ fegyverek: kézi komunikátor, 2 db övre erõsíthetõ, vagy jól elrejthetõ tõr, elektromos sokkoló
Jármû: Bár nem az övé, szinte sajátjának tekinti Ixon ûrhajóját.
Elõtörténet:
Mondhatjuk azt, hogy a legrosszabbkor született. Vagy inkább azt, hogy túl korán. Apja, Ray Syn, és felesége Vicky épp akkoriban kezdtek neki új foglalkozásuknak: az ûrkalózkodásnak. Talán csak lázadásból Ray szülei ellen, akik nem nézték jó szemmel, hogy fiuk nem az általuk választott nõvel szándékszik összekötni az életét. Végül is, a két fiatal elkötött egy hajót, és Zirosusen-bõl, Yppac-ba menekültek. De volt egy kis bökkenõ: alig volt valamijük, nem nagyon tudták, hogyan is vághatnának neki az új életnek, mikor egy napon Ray csatlakozott egy kalózbandához, hisz úgy látta, neki kell eltartania a családját, és arra nem volt hajlandó, hogy visszatérjen szüleihez kegyelemért könyörögni. Egy idõ után Vicky is csatlakozott a csapathoz, és minden jól ment, amíg fény nem derült a tényre: Vicky állapotos. A nõ félt megtartani a gyereket, hisz még fiatal volt, nemrég töltötte be 19. életévét, de Ray nem hagyta, hogy elvetesse. Bár sejtette, hogy nem tud majd kiegyensúlyozott életet biztosítani gyermekének, mégse akarta elveszíteni. Bár Rane a mai napig úgy gondolja, hogy apjának a kalózkodás mindig fontosabb volt, mint õ, de a valóság más: akármit megtett volna gyermeke jobb sorsáért, de a kalózkodásból soha nem látott kiutat, hisz ebben látta a pénzkeresés egyetlen lehetõségét, és egy idõ után már szórakozásává is vált.
Mikor aztán Rane megszületett, kezdetben Vicky vele volt, hisz kellett valaki, aki figyel a gyerekre, de egyre többször hagyták ott szomszédoknál, felvigyázóra bízva, miközben a Syn család felnõtt tagjai kalózkodással töltötték idejüket. Ray azért ment kalóznak, hogy élelmet biztosítson családjának, Vicky azért, mert féltette férjét, és vele akart lenni, abban pedig mindig is biztos volt, hogy lányuk biztonságban van. De ezzel elérték azt, hogy gátat emeljenek köztük, és Rane között. A lány úgy cseperedett fel, hogy nagyon keveset látta szüleit, és szinte már úgy érezte, õ nem is igazán fontos nekik.
Rane nyolcadik évében járhatott, mikor ez szöget ütött szülei fejében is, így egyre többször vitték õt is magukkal kis „kiruccanásokra”, és mivel Ray látta, hogy a lányt érdekli az ûrhajó mechanikája, és vezetése, az évek során egyre több tudást adott át gyermekének.
Teltek az évek, és egyre inkább úgy tûnt, hogy végül Rane se érez haragot szülei iránt, és megindultak az úton, hogy teljes családdá váljanak, mikor beütött a menykõ: Rane szüleit, és társaikat elkapták a Gárdisták, és mivel a börtönökben valamiféle járvány tört ki, ott is haltak meg. Mint késõbb kiderült: Rane nagyszülei adták fel saját fiukat, talán valamiféle kicsinyes bosszúból. Ekkor a lány még csak 13 éves, így nem nagyon tud mit csinálni, kénytelen nagyszüleihez költözni, akiket ezek után mélységesen gyûlöl. Bár annyira szoros kötelék nem kötötte Rane-t szüleihez, mégis az igazságérzete nem értette meg nagyszülei fellépést.
Egy év se telt bele, mikor a lány elszökött otthonról, és mint potyautas, több ûrhajóra is felszökött. Ekkoriban szokott rá az italra, bár már néhány kábítószert is kipróbált, ezzel annyira nem él, mint az alkohollal.
Így tengette napjait, egészen addig, míg nem egy kocsmában össze nem futott Ixonnal. A férfinak volt ûrhajója, és ez számára épp kapóra jött. Bár, a várt események helyett csak egy víg kedélyû beszélgetést folyt le, majd mivel mindketten a sárga földig itták magukat, nem történt semmi komolyabb köztük. Fõleg azután, mikor Ixon szembesült a lány korával.
Azóta a nap óta hajóznak együtt, és a lány szinte már mint fogadott apjára, úgy tekint a férfire. Bár múltjáról szinte senkinek se hajlandó beszélni, ha családjáról kérdezik, csak annyit felel: „Nekem nincs családom.” Talán kicsit fáj neki szülei elvesztése, de ezt soha nem mutatja. Legalábbis, az ital olyan eszköz számára, mely mindig jókedve tudja deríteni.
Elõnyök/ Hátrányok:
Elõnyök: ért az ûrhajókhoz, talpraesett, túlélõ
Hátrányok: alkoholista, meggondolatlan, öntörvényû