Űrkikötő

[Ixon Kienly]

Ha szerencséd van, és megkapod a leszállási engedélyt, talán biztosítanak számodra egy biztonságos leszállóhelyet. Ha kevésbé vagy szerencsés, vagy nem szorulsz arra, hogy engedélyt kérj a leszálláshoz, kisebb gyerektömeg rohan meg téged, hogy ők majd szívesen őrzik a járművedet… No persze némi pénzért cserébe. Ez esetben jobb ha fizetsz, mert ezek a gyerekek nem olyan ártatlanok, mint amilyennek tűnnek. Jobb félni, mint megijedni, fizess, és nem verik szét a hajódat. A hivatalos űrkikötő elhanyagolt, szürke épület, befüvesedett leszállópályákkal, amelyeket betű és számkombinációk jelölnek. Középen emelkedik a magasba az irányítótorony. Az épületet mindenféle árusok veszik körbe, egyből letámadva az idelátogatót: Üdvözlünk yppac káoszában! Vegyél nyakba akasztható banánfa-jelképeket!

[Mesélő]

*Egy rozoga teherűrhajó tolul be Yppac légterébe, persze nem teljesen szabályosan, de erre a legtöbben úgyis tesznek. Ami azt illeti, a leszállás se lesz túl szép, de ha nem megy neki semminek, akkor a vezetőnek nem kell féltenie testi épségét sem az ütközéstől, sem a hatalmas puskákkal a kezükben közlekedő helyiektől. Az irányítótoronyban órák óta ebédszünet van, ami igencsak érdekes, mivel leereszkedett az éjszaka. Leszállóhelyet találni nem nehéz. Elkerülni az árusokat viszont igen. "Banánfa-jelképeket vegyenek!"
Dehát végre megérkezett uticéljához. A híres-neves Yppac. A magány itt elszáll, és jön a borgőzös füst. Az útról csak néhány tapasztalat marad... Idegen hajón mellőzd a takarók és törülközők használatát. Mindig tudd, hol a sajátod! *

[Rücksee]

*Kissé rozogán, kissé hepehupásan, de megérkezik. Először is levegőt vesz, majd tarkóját masszírpzva kicsatolja magát az ülésből. A nyaka még ugyan veszettül fáj, de majd lejegeli valahol. Kirúgja az ajtót, ami némi füstöléssel ugyan, de utat enged Rückseenek. A lány meg se várja a lépcsőt, leugrik a fedélzetről és hátizsákjával együtt nekivág egy kis felfedező körútnak. Néhány árust lepattintott, meg is jegyzi magában, mennyire változatlan a bolygó.*

[Marvo Loro]

*Pár perc némaság után, ami Marvot csak kevés esetben tudja zavarni, megérkezik a lift a leszállópályákhoz. Valójában ezt az időt egy stratégia kidolgozásával töltötte. Sajnos még nem tiszta a dolog, fél, hogy nem gondolt át minden lehetőséget. Például mi van akkor, ha a nő gárdista? Talán nagyon is tisztában van vele, hogy ő Marvo Loro, Ixon Kienly társa, csempész és yppaci forradalmár. Hmm. Épp elég az akasztófához. Kilép Rücksee után a liftből, ám mielőtt elindulna a Hand felé, kihasználja míg a nő felméri a környezetet, és súlyos kézfejét a nő vállára helyezi, a puska a kezébe szökken, körülöttük nagyjából senki.*
-Hölgyem, elnézést kérek, csúnya dolog a gyanakvás, de nem árt az óvatosság. Tehát kénytelen vagyok ellenőrizni, kivel is állok szemben... *elő vesz egy apró kis szerkentyűt*
-Van önnél valamilyen kommunikátor? Ez beméri a személyi kommunikációs készülékeibe érkező és abból távozó jeleket. Ha netán a gárdisták hullámhosszát használja...*nem fejezi be a mondatot. Várakozón tekint a nőre*

[Rücksee]

*Épp egy nagyobb homokdombot fixíroz, mikor Marvo kezét megérzi a vállán. Kérdőn felvont tekintettel néz, a kérdést hallva pedig elmosolyodik.* Már vártam a kérdést. Reménykedtem, hogy ön nem olyan béna farok, mint akitől hajót loptam. *Néz elismerően a punkra, és régi SDP-jét Marvo felé nyújtja.* Parancsoljon. Még hogy gárdisták. *Kémlelni kezdi az eget, mintha bármelyik pillanatban berobbanhatna a légtérbe egy csillagromboló és szétverhetné az egész kócerájt.*

[Marvo Loro]

*Megszemléli a felé nyújtott eszközt, majd ráirányítja a kis műszert. Pár pillanat múlva még mindig csak az a halk kis pittyegés hallatszik, amit alapjáraton is kiad. Marvo biccent, és megköszöni. Ebben benne van az is, hogy bóknak vette hogy nem fatökű xD.*
-Ez rendben... *továbbra sem teszi el a puskát, de legalább tovább indul, ezúttal a nő mellett halad, és megered a nyelve*
-Szóval lopott hajóval érkezett... És mik a tervei itt Yppacon? Üzlet, kikapcsolódás, régi barátok? *kérdezi kedélyesen, a puskát a vállára támasztva. Úgy néz ki teljesen, mint egy banánfa-veterán. Az is. *

[Rücksee]

*Elégedetten veszi vissza kommunikátorát. Egy kalandort legárdistázni! Kész sértés.* Köszönöm. *A kérdést hallva csak vállat von, és visszagondol az elmúlt napok eseményeire.* Igazság szerint tisztában vagyok vele, hogy az alkimista készleteimet itt tudom a legjobban, leggyorsabban és legolcsóbban feltölteni. És különben is, rám fér már egy kis bulizás.

[Marvo Loro]

*Marvo biccent a válaszra. A nő mindkét esetre a lehető legjobb helyet választotta*
-Tény, hogy itt a legolcsóbb, de gyakran át is ejtik az embert. Olykor még a tapasztaltabbakat is... *fut végig egy mosoly az ajkain, ami elárulja, hogy ő is járt már így. Vagy ő ejtett át valakit, de csúnyán.*
-Hallott már valaha a Not-Nokról? Ajánlom figyelmébe. Piszok hideg egy hely, de az áru minőségi, még ha nehezebb is megszerezni.
*elárulja a titkos beszerzőhelyeit? Ugyan már, Not-Nok koránt sem titkos... Vagyis egy olyan embernek, aki alkímiával foglalkozik, bizonyosan tudnia kell róla. Tovább folytatja a kellemes csevejt, közben feltűnik a 311es számú blokk, ahol az Impossible Hand parkol, már látni is a kicsikét.*
-Nos kisasszony, hogyan bonyolítsuk az üzletet? A kikötőben mászkáló népség, attól tartok, megakadályozná hogy idekint mutassam meg. Ezek mindenre rámennek *legyint odébb egy kitudja honnan idekerült punk gyerekcsapatot, akik az övéig se érnek, és a puskájáért nyúlkálnak. *

[Rücksee]

*Érdeklődve hallgatja az űrpunkot.* Aki átejt, azt megkeresem. Bár a világűr nagy, az én időm sem kevés. *Mosolyodik el titokzatosan.* Nyomok pedig mindig maradnak, csak ügyesen kell őket keresni.
Not-Nok? Hm. Rémlik... A Hinter csillagrendszerben van? *Vakargatja a fejét, majd megpillantja a Hand-et.* Hűha. Persze, felmehetünk, azt hiszem, ott tényleg nyugodtabb lenne a lebonyolítás. *Biccent, és ha MArvo elindul, követi őt a fedélzetre.*

//Szerintem írhatsz a Hand-re //