*Végre sorra kerülnek. A fiú lovagisan rendel a hölgynek is, és neki is.* Két Flugger lesz, nagysád. *Mondja a fogatlan, olcsó sminkkel kipingált, háromszáz évesnek ítélt banyának, akinek aszott zöld bőrén több a hamu, mint a cigin, ami kilóg a szájából.* És egy... ugye, te is szereted a fluggert? *Kérdezi a fiatalok körében legelterjedtebb gyorsételt. Az italkupon jó helyen van a zsebében, nem mintha tudna róla... Ixon belépőjére meglepetten megfordul, magával húzva Rane-t, mert karja még mindig a lány vállán nyugszik. Igen, Ixon magasabb, de Rocky vagányabbnak látja magát, mint ezt a szőrmókot.* Hé haver, anya is ilyen hajpántot szokott felrakni, mikor krémezi az arcát fürdés után! *Kerekedik el a szeme.*
Sokáig azt gondoltam, hogy az agyam a legcsodálatosabb szervem. Aztán rájöttem, inkább más.
*És végre sorra kerülnek! Rane gyomra már nagyon követeli a kaját, ennek nincs is ékesebb példája, hogy kordul egy nagyot, talán kicsit hangosabban mint kellene.* - Tök mindegy, mi az, csak együnk… *Jelenti ki, közben reménykedik, hogy azért nem volt annyira tömegvonzó hangvételű a „gyomorjátéka”. Már épp átvenné a szendvicset, mikor egy ismerős hangot hall meg a háta mögül. Rocky magához húzza, de ő szabadul is onnan. A pillanatok tört része alatt játszódik le a dolog: arcán ártatlan mosollyal néz az eladó nőre, miközben egyik könyökével jó erősen gyomorszájon vágja Ixont.* - Jé, te hallottál valamit? *Pislog Rockyra, majd megfordul, akkor találja magát szemben Ixonnal, aki feltehetőleg a hasát szorongatja.* - Ixon, micsoda meglepetés! Jaj, fáj a hasad? Mondtam én neked, hogy ne igyál olyan sok alkoholt, mert az a gyomrodra megy… látod mi lett a következménye? *Mondja ártatlan hangon, mint valami édes kisangyal, mintha nem ő lett volna az előbb, aki a férfi fájdalmait okozta. *
*Ixonnak a punkokkal alapból semmi baja. Persze régen valamikor piszkos utcapatkányoknak tartotta őket, mígnem Marvoék megmentették az életét, és a férfi a legjobb barátja lett. Szóval emiatt aztán nem szólna be Rocknak, de hogy a külsejét fikázzák, azt már nem hagyhatja annyiban. Egyik kezét csípőre teszi és kihúzza magát, így Rane ütése még jobban fog fájni neki, mint alapból...* -Akkor az anyádnak...*kezdi, de sokáig levegőt sem kap a lány könyöke nyomán. Ami azt illeti összegörnyed, így sose tudjuk meg mi van Rocky anyjával.* -Ha most a lányom lennél, jól elfenekelnélek *nyögdécsel Ranenek és hátralép egyet, szerencsétlenül pont neki annak az ideges és nagydarab fickónak* -Ó elnézést...*vigyorogna rá, de a pasas nem ilyen elnéző. Kezei ökölbe szorulnak, szemei pedig furcsa, veres színben izzanak fel. Ixon nem engedhet meg több bakit* -Oké srácok, most már meghívhattok egy olyan karavaszi csirkés pitére, bár még lehet, hogy hányni fogok...*rázza meg a fejét, majd mintha mi se történt volna, a fiú felé nyújtja a kezét* -A nevem Ixon Kienly *ehhez még a haját is megrázza, hogy filmbeillő legyen. Várja a hatást. Például hogy a fiú elájul a név hallatán...*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
Rendben, szivi, eszünk, csak lehet, ez a szegény szőrös hajléktalan is enni akar... *Átnyújtja Ranenek a Fluggert, és kedvesen mosolyog Ixi boy-ra.* Pénzt kér? Sajna nekem sincs... Ja, te ismered őt? Fúj, de perverz. *Húzza magához a lányt, a fenekelést meghallva.* Maga vén perverz, menjen, keressen kivénhedt urtcalányokat, ne a fiatal bombázókra hajtson, az már nem a maga világa. Kienly? Mint egy piareklám, apám... bár az elnök is valami Kinlix, vagy mi a rák, nem?
Sokáig azt gondoltam, hogy az agyam a legcsodálatosabb szervem. Aztán rájöttem, inkább más.
*Kész. Nem nagyon bírja kuncogés nélkül. Ennyire belegázolni Ixon önérzetébe... már is egy picit a szívébe lopta magát a fiú.* - Hé, na ráncigálj már folyton magadhoz, nem vagyok én valami kis maca, akit folyton ölelgetni kell. *Utasítja rendre a fiút, majd visszafolytja a további kuncogását.* - De nem vagy az apám, és pont. Ixikének most inkább a detoxba kéne látogatást tennije, vagy egy alkoholszint felmérésen. *Mondja nagy komolyan, majd Rockyra pillant.* - Ja, ismerem. *Mondja, majd a zsebéből pénzt kotorászik elő.* - Nyugi, apuciii, még mindig megvan a pénz az alkatrészre, csak tettem egy kis kitérőt, az is baj? *Biggyeszti le ajkát ártatlanul.*
Ha citromot kaptál az élettõl, kérj hozzá egy tequilát!
*Mindenkinek a szőreivel van baja? Hát ez kész önérzeti katasztrófa: előbb a hajpánt, a szőrei, aztán a neve! Most már nagyon itt az ideje megmutatni, ki is az az Ixon Kienly!* -Ami azt illeti, öcsi *böki meg a srác mellkasát, és ezúttal ő rántja el tőle a lányt. Szegény Rane úgy látszik két felbőszült kan vitájának tárgya lett* -A nevem valóban egy piareklám! Ittál már olyan lilát, citromkarikával? Tudod ki találta fel? ÉN! És rólam nevezték el! De nem csodálom ha nem találkoztál még vele, ilyen kisfiúknak az nem való! *hű na most aztán jól megmondta. Igazából inkább ideges, mint elégedett az eredménnyel. Az elnök említése se teszi boldoggá, dehát e fölött már megtanult átsiklani. Most a lányhoz fordul* -Örülnék ha a drága időmet nem pazarolnád ilyen kéjfiúkra. Már órák óta várjuk azt a nyomorék alkatrészt! *förmed rá kicsit a lányra és kikapja a pénzt a kezéből*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
Oké, oké. *Fonja keresztbe karjait, és enni kezd.* Örülök, hogy nem az apád... *Morogja két harapés közepette. A mellbökést nem tolerálja, csak dühösen néz Ixonra.* Ittam, elég gyengusra sikerült, apuci! *Fitymálja le, és legyint.* Nehogy azt hidd, hogy annyira felkapott ital, oviban adják tízóraihoz.
Sokáig azt gondoltam, hogy az agyam a legcsodálatosabb szervem. Aztán rájöttem, inkább más.
*Csak nézi a két "nagyfiú" közötti acsarkodást, ahogy próbálnak minél jobban egymás egójába gázólni. Talán jó műsor is lenne, ha Ixon végül nem kérné számon rajta is a dolgot. Hirtelen elönti a méreg, mikor Ixon ezt így a szemére hánnya.* - Francba, én is szívesebben lennék már a hajón, és lógatnám a lábam, a fenébe is! Csak mikor elindultam, gondoltam beülök egy italra, hisz ebben a melegben kellett a felfrissülés, erre, megpróbálnak felszedni, aztán megkérdőjelezik piaivási tudásomat, megmérgeznek, így viszont láthattam a reggelit, és az ebédet is, és gondoltam, mielőtt megveszem azt az átkozott alaktrészt, bekapok valamit, a francba. *Szinte már fújtat, ideges, majd megint kavarogni kezd a gyomra. Lehet, még van valami abból a hánytatóból... hirtelen sápad el, de még mindig látszik az arcán, hogy kifejezetten dühös.* - Francba az összes hímmel! *Mondja dühödten, felkapja a fluggerjét, és dühödt vadként indul el valamerre... mindegy neki hova, csak el a közelükből.*
Ha citromot kaptál az élettõl, kérj hozzá egy tequilát!
*Nos talán jogos a lány kibukása, dehát Ixon mit se tudott az esti kalandjairól, ő csak azt látta, hogy ezzel a sráccal akarnak kajálni valamit, aki ráadásul sértegetni kezdte, pedig a legkevésbé sincs idejük ilyesmire, mihamarabb meg kéne szabadulni a lopott árutól, és az bizony nem megy az alkatrész nélkül. Szóval ő is idegesebb a kelleténél... vagy csak régen volt nővel? Ki tudja XD* -Persze az ilyen kis suhancok nem is tudják értékelni az efféle piákat. Nem neked való, te csak igyál sört *veti oda gyorsan a srácnak, majd Rane után siet, és sokkal kedvesebb hangnemet üt meg. Tudja, hogy ha a kis technikai zsenije eltűnik, megint órákat vesztenek az indulásig* -Rane! Nem úgy gondoltam! Mi lenne ha felhörpintenénk valamit KETTESBEN és utána a szerelés is jobban menne az én kis zsenimnek! *hízeleg neki ha utolérte, át is karolja. legalábbis megpróbálja*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
Eh, nyugi, Rane. *Próbálja csitítani, de aztán legyint.* Mindegy, nem is érdekel, még kicsi vagy ehhez az élethez. Te meg, Kienlyx, h aazt hiszed, sörözök, nagyon tévedsz. *Veregeti meg a férfi vállát, és elkapva Ranet hirtelen megcsókolja. Mielőtt azonban tiltakozhatna, eltűnik a punkok tömegében, nem is látni, merre ment.*
Sokáig azt gondoltam, hogy az agyam a legcsodálatosabb szervem. Aztán rájöttem, inkább más.
*A miniatűr méregzsák dühödten halad az utvákon, miközben kajáját majszolja. Épp visszafordulna, hogy válaszoljon Ixonnak valami nem éppen kedveset, mikor Rocky elkapja, és megcsókolja. Teljesen váratlanul éri a dolog, pár pillanatig csak döbbenten áll a dolgok előtt, ez épp elég idő arra, hogy a fiú elslisszoljon. Mire Rane feleszmél, Rocky árkon-bokron túl jár.* - Te rohadt állat! *Kiált még utána, bár nem a fiú már biztos nem hallja. Megeszi a kaja maradékát, közben még mindig durcás képet vág.* - Ez a nap... nem az én napom. *Motyogja maga elé, majd belekarol Ixonba.* - Menjünk inni. *Adja ki az utasítást, majd megindul a piák tárháza felé, magával rángatva Ixont, bár lehet, a férfit nem is nagyon kell rángatni...*
Ha citromot kaptál az élettõl, kérj hozzá egy tequilát!
Alighogy Rane és Ixon eltűntek, megjelenik egy nagy hátiszákkal felszerelt tüskéshátú. A kutya sem törődik vele, az Yppac bolygó az egyik hely az űrben, ahol kivétel nélkül minden faj képviselője megtalálható. Elindul egy patika felé, hogy feltöltse készleteit.
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Megunva a várakozást a kapitányra, Rane-re no meg az alkatrészre, Marvo úgy dönt, hogy mégiscsak kiteszi lábát az édes szülőbolygójára. Mindig is olyan yppacion volt, aki nem veti meg a magányt, de most mégiscsak elunta magát az Impossible Handen. Feláll a szerelőasztal mellől, ahol eddig egy befulladt pisztollyal bíbelődött unalmában. Nem mintha nem lenne tele a Hand efféle ócska kínai urrali fegyverrel, amikkel folyton csak a baj van. De ha akad javítani való, miért ne javítaná meg? Most azonban ledobja szerelőkesztyűit, kétszer végigsimít kopasz fején, majd szürke kezeslábasában a lejáró felé veszi az irányt. Persze a puskát már csak megszokásból is keresztül veti egy szíjjal a vállán, és némi pénzt is magához vesz, jól elrejtve a ruhája ujjában. Elvégre bármikor beleszerethet valamiféle áruba egy séta során. Yppac tele van értékes kincsekkel, amik a külső szemlélőnek talán lim-lomoknak tűnnek. Beriasztja a Handet, a biztonsági rendszer tökéletes. Egy darabig csak a felszíni utcákon sétálgat, de aztán elkapja a gyerekkori nosztalgia, és a legközelebbi liftet választva az Alvárosba indul. Hamar oda is ér...*
Az a szép a kopaszságban, hogy hallani a hópelyheket.
*Jókedvűen jön ki a patikából, sötétzöld hátizsákja duzzad a különféle alapanyagoktól. Porok, kristályok, krémek, lötyik... sokaknak semmit nem mondanak ezek, de akik benne vannak a szakmában, tudhatják, mennyi mindenre jók. A zafírkristály már be sem fért, a kezében tartva sétálgat, nézelődve a bazárok között.* Az istenit neki! *Kiált fel. Nem vett észre egy meglazult követ, de sajnos ahhoz, hogy meg tudjon kapaszkodni, el kellett ejtenie a kristályt. Az égszínkék kő gyöngyökre hullt, és szétgurult az utcán.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Beolvad a színes társaság közé, akik az árusok között flangálnak. Maximum magasságával tűnik ki, de csupán a más fajú lények közül, hiszen a yppacionok hasonló magasságokat érnek el, és persze jócskán akad belőlük errefelé. Azért az átlagtömeg fölött átlát egy fejjel, és mivel az apró dolgok sem kerülök el figyelmét, pont kiszúrja maga előtt a fiatal nőt, aki elejteni készül azt a gyönyörű kristályt. A követ már nem tudja megmenteni, de Rüskcee karját elkapja, hogy ne essen orra, mert a tömeg még agyontaposná. * -Hoppá... Össze ne törje magát is, kisasszony* küld felé egy halvány mosolyt, majd hamar el is egnedi a karját, nehogy a nő tolakodásnak vegye. Aztán a kristály darabjait kezdi szemlélni. Szinte fáj a szíve érte, pedig nem is az övé volt. Más dolgába ugyan nem szokott beleavatkozni, de most valahogy csevegésre vágyik. Meg értelmes társaságra Ixon és Rane után...* -Kár érte, igen szép darab volt...
Az a szép a kopaszságban, hogy hallani a hópelyheket.