* Ám az ideges alak nem nevetett volna, ha abban a pillanatban ő is meglátja a saját kapitányi székében üldögélő idegent. Ahogy nem is tette fél pillanattal később, mikor feldübörgött a rámpán- ami legnagyobb meglepetésére nyitva volt - majd bevetette magát a vezérlőbe.* -Üdvözlöm kapitány! *csendült fel Marie hangja, mintegy figyelmeztetésként Rücksee számára. A kapitány, a híres-neves és főként halottnak elkönyvelt Ixon Kienly teljes szexisten valójában belépett a pilótafülkébe, és az álla is leesett pillanatnyi döbbenetében. Egy ismeretlen nő üldögélt kapitányi foteljében. Lázadás!!! Keze az oldalára függesztett lézerpisztoly markolatára kulcsolódott* -Mi a...? Csak nem a Venus holdról küldték? Megmondtam hogy nem fizetek, fogalmam se volt róla hogy a lányok papnők és nem rabszolgák, ahogy azt ők állították! Kihasználtak!
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Már az gyanús neki, hogy valaki feldübörög a rámpán, így észrevétlenül kiveszi az egyik dobócsillagát, és nyugalmat erőltetve magára továbbra is kibámul a plexi üvegen. Marie hangja azonban fordít a kockán. Elmosolyodik, és a széket Ixon felé fordítva felpattan, hogy a férfi előtt huppanjon a földre. Döbbenten pislog néhányat. A pasas nagyon ismerős neki, csak akire ő gondol, az nem ilyen izmos és szőrös. Összeráncolt szemöldökkel fordítja oldalra a fejét, hátha... Ixon sem ismerheti meg rögtön őt, hacsak nem szemfüles. A lány utolsó találkozásuk óta jó tíz centit nőtt, megizmosodott, és sokat nőiesedett. Talán kamaszkori laposságát kompenzálja a dekoltált felsőivel. XD* Téged ismerlek. *Suttogja.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Ha a nő nem fordulna meg magától, képes lenne ő kipörgetni a székből. Alapból felidegesítették a kocsmában, és már nagyon mehetnéke van, még Yppacből is be lehet néha sokallni. Erre még egy rejtélyes nőszemélyt talál a hajóján. Egyáltalán hogy jutott be?* -Te nem vagy venus-i...*ez az egyetlen, amit ki bír nyögni, de mintha kis megkönnyebbülés, ugyanakkor kérdőre vonás is lenne a hangjában. Végigstíröli a váratlan vendéget, és nyugtázza, hogy nem egy szikkadt bőrű vénus-i templomőr. Nem, sőt, nagyon is szemrevaló példány. De nem mereng azon, hogy mennyire jó nő. Az meg fel sem merül benne, hogy ismerné. A mi drága kapitányunknak annyi nővel volt mostanság dolga, hogy elvesztette szimatát. Értetlenkedve pillog a szavaira* -Igen, sokan mondják, de tévednek *bizonygatja és végigsimít borostáin* - Hogy kerülsz ide?
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Megrökönyödve bámulja a férfit, nem akar hinni neki. Nem az a pofozkodós fruska már, aki mindenkinek nekiment, bőgni sem fog egyhamar, így csak áll és néz. Nem akar hinni a szemének.* Ixon Kienly. Kaffes városában laktál, fastballoztál a HPS iskolában és fekete ZAX homokfutód volt. Állandó összetűzésbe keveredtél Perris Prentonnál. *Peregnek belőle a szavak, közben végig az acélkék szemekbe bámul.* Ixon, te szemét, leléptél egy LEX 22-essel és mindenkivel elhitetted, hogy meghaltál. *Csóválja meg a fejét, és elmosolyodik.* Nem tévedek. *Megmutatja a csuklóját, amin egy nagyonis megviselt kék szalag fityeg.* Ismerős, hapsikám? *A "hogy kerülsz ide" kérdést elereszti a füle mellett.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Rövidre akarná zárni a beszélgetést, mielőtt még belegabalyodnának ebbe a kicsoda az igazi Ixon Kienly témába, de ő itt már nem kap szót. Az első pár mondaton még lekicsinylően mosolyog. Ezt bármelyik fangörl tudhatja. A szép ifjúkor, a jó kis ZAX...és...Perris? Szemeit most már ő is a nőre függeszti. A zöld szempár furcsán ismerős. A szavak boldog és keserű emlékeket egyaránt felidéznek benne. Hitetlenkedve megrázza a fejét, de már nem tudja elrejteni vagány mosolyát* -Ez hihetetlen... képtelenség...*csak egy pillanatra néz rá a szalagra majd közelebb lép* -Tüske? Tényleg te vagy az? Dehát hogy... honnan tudtad...? Tüskeee! *azzal megragadja, és megpróbálja olyan romantikus-filmes módon körbepörgetni*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Rücksee is csóválja a fejét.* Nem hiszem el. Annyi évig vártam erre a pillanatra... *behúzza tüskéit, ökölbe szorítja kezét és... Ixon felkapja. Több sem kell neki, lába közé rúg egy erőteljeset, ráadásként pedig még orrba is nyomja.* Évek óta orrba akartalak vágni, és most sikerült! Nem hiszem el! Hogy vagy Ixon? *Cseverészik, és visszahuppan a kapitányi székbe.* Megszerezted a "minden kikötőbe egy szeretőt"?
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*A vigyor egy szempillantás alatt lelohad, karjaiból kifut az erő, elengedi a lányt és legérzékenyebb testrészére kapja kezeit. "Ez nagyon nem volt fair" tekintettel mered hitetlenkedve a lányra, közben eszméletlenül magas hangon au-kat hallat. Ahogy térdre esik, még az orrába is kap egyet, a szeme előtt már csillagok táncolnak, megrázza a fejét, és próbál magához térni* -Azt hiszem... most vetted el ezt az álmom...*suttogja leányka-hangon, és a földön szenved egy kicsit, majd felül, és a falnak dől. Rücksee teljeséggel kiélvezheti megalázottságát. Ki tudja, talán még Ixon is sejti, hogy ezt megérdemelte.* -Hiányoztál...*erőltet vigyort az arcára, amikor valamelyest összeszedte magát*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Unottan dobol a karfán, a legkevésbé sem hatódik meg a férfi szenvedésén.* Már nagyon viszketett a tenyerem erre az ütésre. *Mondja nagy komolyan, miközben szemügyre veszi Ixont. Körbesétálja, megszagolgatja a nyakánál.* Aha, ugyanazt a parfümöt használod. *Állapítja meg.* És izmosabb lettél. *Keresztbe font karokkal álldogál Ixi előtt.* Te viszont egy cseppet sem hiányoztál. Leszámítva a lelépésedet követő másfél évet.
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Nem mozdul onnan, még mindig zihál egy kicsit, de már képes mosolyogni a nő megállapításain* -Sok a kondi terem a mennyországban...*próbálja elviccelődni a dolgot. Lehet hogy egy szemét alak, de a régi életét úgy kellett otthagyja, ahogy volt. Teljesen és végelegesen. Ezért nem is tud mit kezdeni a jelenlegi helyzettel. Csak hozza a szokásos formáját.* -Te pedig ugyanolyan erőszakos vagy. Akkor is folyton vertél... *tapogatja meg orrát. Ha nem vérzik, az már jó jel. Csak álljon egyenesen. Felpillant rá ellenállhatatlanul nagyra nyitott bűnbánó szemekkel.* -Bár mellben fejlődtél. Mennyit fizettél értük? *Juj. Mekkora tapló. Pedig csak bókolni próbál a maga módján. Ha netalán Rücksee újra bántalmazni próbálná, az elkallódott Marvo siet a segítségére. A yppacion elég megdöbbent, de puskája a keze ügyében, a holmikat amiket még magával hozott, ledobja a földre* - Úgy érzem lemaradtam valamiről...*tekintete Rücksee és Ixon között ingázik*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Közömbös arccal nézi Ixon szenvedését, a legkevésbé sem sajnálja, pláne azok után, amit tett. Most, hogy végre elégtételt vett az őt ért sérelmekért, idilli nihill veszi át a helyét a lelkében.* Erőszakos? Ugyan... *legyint, és beletúr a hajába.* Most még önkontrollt is gyakoroltam magamra. Viszont megszereztem a felső fokozatot is pengeharcban, és erre igazán büszke vagyok. Legközelebb a füledet vágom le... vagy valami mást. *Teszi kétértelművé a mondatát.* Mellesleg, az orrod már igazán immúnis lehetne az öklömre. *Néz kérdőn a férfire, mint aki nem is érti, miért fájt neki az ütés.* Ne bámulj így rám! Ezzel már nem hatsz meg *hárítja Ix közeledését, a kérdésére viszont megforgatja a szemeit.* A sajátom, te bunkó. *Marvonak integet lelkesen.* Csak üdvözöltem egy régi... ismerősömet. *Pillant a kapitányra szúrós szemekkel.* Adósságot törlesztettem.
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Ixonnak kezd összeállni a kép, hogyan is került a nő a hajóra. Elvégre Marvo valami üzletet emlegetett, csak nem hagyta, hogy végigmondja. Mert eszébe se jutott, hogy tapasztalt barátja van olyan őrült, és felenged egy ismeretlent a Handre, ráadásul még egyedül is hagyja. Szúrós pillantást vet yppacion barátjára* -Óh, hát előkerültél! Nagyszerű időzítés! *gúnyolódik, de alig érezhető* -Gondolom fogalmad sem volt róla, hogy az üzletfeled éppen egy régi... ismerősöm *használja direkt Rücksee szavait, és egy pillanatra felnéz rá. Direkt figyelmen kívül hagyja csipkelődő kérdéseit. Aztán óvatosan feltápászkodik, és fájdalmas szisszenések közepette a bárpulthoz totyog* -Kértek egy italt? *kérdezi, és kutakodni kezd a szekrényben*
Last Edit: Jun 12, 2010 21:27:17 GMT by Ixon Kienly
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Ide - oda pillant, egyik férfiról a másikra.* Szóval együtt nyomjátok. *Intézi Ixonhoz szavait, Marvot nem tegezné le.* Én ugyan nem iszok semmit. *horkan fel.* Még le kell passzolnom a lopott hajómat, és mindezt szeretném józanul véghezvinni. *Marvora tekint.* Nyélbe üthetjük az üzletet? *Sétál oda.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Marvo súlyosan le van maradva, körülbelül Ixon fél életével. Azaz valami homályosan felidézõdik benne, de korábban fel sem merült benne, hogy a Rücksee név ismerõs kéne legyen a számára kapitánya elbeszéléseibõl. Meglepett de kellemes kis mosoly ül ki a szája szélére, a puskát már nem tartja olyan fenyegetõen* -Ez esetben örülök, hogy én nem vagyok kegyed egyik régi ismerõse. Már ha minden régi ismerõst így köszönt. *elnézi a szenvedõ Ixont, és cseppet együtt érez. Bár õt nõ még sose rúgta meg a férfiasságánál* -Sorsszerû találkozás volt *veti oda egyszerûen. Mindenki tudja, hogy az adósoknak elõbb-utóbb fizetniük kell. Õ sem kér italt, de úgyis tudja, hogy Ixon sem azért kérdezte, hogy igent mondjon rá. Rücksee kijelentésére odakapja tekintetét, már sejti honnan vannak azok a lila foltok. Elgondolkozik, kicsit szétszóródnak a gondolatai* -Hát persze *mosolyog végül rá a nõre, majd összeszedi a folyosóról az elõhozott cuccokat. Egy nagyobbacska fémládát nyit ki, amiben nyálkás ûrcsigák mozgolódnak* -Íme az alanyok.
Az a szép a kopaszságban, hogy hallani a hópelyheket.
*Morgolódva tölt magának egy italt, az elsőt egyből le is önti torkán. Aztán újratölti poharát, fogja a jeges vödröt, és az ölébe veszi elhelyezkedve a kapitányi székben. Borzongó sóhaj hagyja el az ajkát a megkönnyebbüléstől. Az első pillanatban tényleg megörült Rückseenek, de amikor beletipornak önbecsülésébe -például tökön rúgják és orrba taszajtják- akkor nem tud vidám lenni. Kifejezetten sértődött* -Persze. Hátha józanul tökön rúgsz még egy-két kanos yppaciont. Micsoda üzletasszony lettél *mormogja inkább magának, mint társainak. Marvora is haragszik, amiért ilyen könnyedén túllépett az ő megszégyenítésén* -Fúj, mondtam hogy dobd ki a francba ezeket a dögöket...*legyez egyet az orra előtt undorodva, amikor a csigák szaga szétárad a szűk térben* -Szabad tudnom éppen mi az üzlet tárgya?
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Rückseet hidegen hagyja, Ixon kivel osztotta meg a gimis éveket, és kivel nem. Abszolút magánügy. Ő régen elásta magában azt a hisztis, naiv fruskát, aki a végzősökkel lógott és mindenen megsértődött. De mintha Ixon ugyanaz a nagy gyerek lenne...* Csak azokat üdvözlöm ilyen "tökösen", akik rászolgáltak. *Von vállat, és Ixonra sandít. Kicsit sem bánta meg a dolgot. Üsd ott, ahol a gyenge pontja van! - ez volt az elve. A láda felnyitására közelebb lép, és árnyalatnyi undorral az arcán bólint.* A célnak tökéletesen megfelel! *csapja össze tenyerét, mint aki már táskájában érzi a Zavar port. Újból a kapitányra néz, de Rückseenél most semmit nem ér el sajnáltatással.* Tervben volt, de minden erőmet a te férfiasságodra irányítottam, így mára elértem a limitet. *Kacsint a férfire, és ha Ix hagyja, elveszi a poharát, hogy előző kijelentésére rácáfolva ő is igyon egy pohárkával. Az üzlet kérdésre bólint, elvégre Ix hajóján ütik nyélbe.* Zavar port szeretnék vásárolni, és öhm... Marvo, ha jól emlékszem, elnézést, tanúja volt, mikor elejtettem a vadiúj csillagzafíromat. Így elegyedtünk szóba. *Ixnek fogalma sem lehet Rücksee alkímia diplomájáról, elvégre azt nemrég kapta meg a lány.*