Az Impossible Hand

[Ixon Kienly]

-Ahhoz képest, hogy nem tartozik rám, még Marvo előtt sem szégyellted hangoztatni züllött életmódod részleteit *jegyzi meg csak úgy mellékesen. Az azért tetszik neki, ha egy nővel nyíltan lehet beszéli a szexualitásról. :3 De annak is meg van a helye és az ideje. És most hogy Marvo lelépett... Azért eléggé meglepődik a bókáradaton, és hízik is a mája. Már csak azért is, mert újra megtalálja a poharát. Végigsimít borostáin*
-Hehehe... Barátként. Régi jó barátként *emeli koccintásra a poharát, de az agya már a "mi lenne ha..." pajzán és szenvedélyes jeleneteit pörgeti. Vajon tényleg lepöccintené, ha bepróbálkozna? Ezer foton és neutron! Tényleg sokat ivott ma.*
-Milyen kicsi az űr...*remélhetőleg nem filozofálni akar, az nem áll jól neki* -Lám, mégis csak én vagyok a legdögösebb pasi az univerzumban. Ezért sem halhattam meg! *húzza meg a piáját és úgy belevigyorog, hogy majdnem kicsordul a drága szesz a szája szélén.*

[Rücksee]

Hé! Én azt mondtam, az nem tartozik rád, kikkel feküdtem le! Nem az, hogy szoktam néha inni és bulizni. *Nem szemérmeskedik, elvégre senki nem várhatja el egy felnőtt nőtől, hogy ne legyen aktív a szexuális élete. Ő is belekortyol az italba, és megunva az álldogálást lehuppan az Ixon széke melletti ülésbe. Koccint Ixonnal, és kihörpinti. Az üres poharat forgatja a kezében. Neki nem fordul meg semmilyen "mi lenne ha" a fejében, eszében sincs kikezdeni régi baráttal.*
Honnan veszed, hogy te vagy a legdögösebb? *Kérdezi kíváncsian.* Én azért találkoztam már olyannal, aki... hm. *Révedező tekintettel bámul ki az üvegen, mintha nem itt járna. Pajzán kis mosoly jelenik meg szája szélén, el is feledkezik Ixonról.*

[Ixon Kienly]

-Azt mindenki szokott *vallja be a nagy parti arc. Nincs is mit meglepődni rajta. Különben meg nem is lenne joga minősíteni Rücksee életét, mert az elmúlt időkben gátlástalanul kihasznált minden lehetőséget... és minden nőt.
Szembe fordítja kapitányi foteljét a lányéval, és lecsüccsen, de ő előredől felé, így jobban lehet beszélgetni. És jobb a rálátás*
-Kérsz még egy italt? A specialitásom bizonyára elnyerné tetszésedet...*ajánlja fel látva az üres poharat. Csak nem le akarja itatni? Ejnye- bejnye. Magabiztossága csak akkor sérül, mikor elveszíti Rücksee tekintetét. Ez meg mi? Most egy másik pasira gondol? Ixon megint megsértődik kicsit*
-Hogy oda ne rohanjak. Ha nem tudnád, "halálom" előtt négyszer kerültem a Cosmospolitan címlapjára! *mondja fellengzősen. Tény, hogy a női lapok gyakran közöltek fotókat róla...a szexy rosszfiú képaláírással*

[Rücksee]

Mi? Ja, persze... *Néhány másodpercet még elidőzik tekintete a tájon, aztán. nagy nehezen Ixonra néz.* Nem kérek többet, köszi. Még szállást is kéne találnom ma, és ezt nem ártana józanul megtenni. A specialitásodon a lilát érted citromkarikával? Mert azt ismerem.
*Ixon sértődött arcát elnézve felvonja a szemöldökét.* Most mi bajod van? Kábé tíz éve szerepeltél rajta utoljára, könyörgöm! *Teszi össze kezeit, mintha imádkozna.* Hidd el, vannak még olyan kaliberű hapsik az űrben, mint te. De még mennyire, hogy vannak... *sóhajt. Heccel? Á, dehogy.*

[Ixon Kienly]

*Így lefitymálni szegény-szegény Ixont. Pedig már majdhogynem nyeregben érezte magát. De Rückseevel nem olyan egyszerű a helyzet, pontosan azért, mert jól ismeri a férfit. A nővel ellentétben ő nem sokat változott, de ha lehet, hát még jobban elszállt magától. Elvégre hány űrlény mondhatja el még magáról, hogy átvert egy egész galaxist?*
-Azt. Csak Kenly néven tudtam szabadalmaztatni, mert rossz hírét keltette volna az elnöknek *nem, véletlenül sem mondaná, hogy apa. Felhúzza az orrát, nem is mond többet. Rückseenek úgyse elég jó semmi, amit mond. Kicsit feljebb emeli hangját. Hülye szegény, és már elfelejtette hogyan kell viselkedni a számára fontos emberekkel*
-Még most is én szerepelnék rajtuk, de ha nem tűnt volna fel, azóta meghaltam!!! *tényleg olyan beleéléssel mondja, mint aki elhiszi a saját halálát. Ixonnal az a legnagyobb baj, hogy a galaxissal együtt saját magát is átejti. Felpattan, és az ajtófélfának támaszkodik *
-De te csak éld tovább a hajólopkodó, férfigyűlölő, drogos életedet. Behajtottad a tartozásom!

[Rücksee]

*Hát igen, Rücksee és Ixon kapcsolata sohasem volt épp normálisnak mondható.* Ó, értem. Kóstoltam már, egész finom. *Nem fog hazudni, tényleg ízlett neki a lila lötyi, pláne a végén az a citrom karika! Neki nem lenne kreativitása új alkoholt kitalálni.
A férfi kirohanására meghökken, mindkét szemöldökét felhúzva bámul rá.* Meghaltál? Tényleg? *Tettetett meghökkenéssel feláll, és belecsíp Ixon karjába.* Érdekes, nekem hús-vér embernek tűnsz! Csak azért, mert nem te vagy minden újság címlapján, még nem kell magadat felidegesíteni.
*Ekkor két szürke ruhás alakot pillant meg. Mintha ők már kétszer elhaladtak volna a hajó orra előtt, mikor Jackies-ről, arra a bizonyos jó pasiról ábrándozott.*
Na tisztázzuk a helyzetet, mókustojás! *Lép egészen közel Ixihez, nehogy a gárdisták megláthassák az arcát. El is felejti, hogy kívülről nem látnak be.* Nem gyűlölöm a férfiakat, sőt! *Teszi Ix mellkasára a kezét.* Azt pedig kikérem magamnak, hogy drogos vagyok. Kettő, azaz kettő darab füves cigit szívtam el életemben, és ha tetszik, ha nem, kurvára jól esett. Egyszer, mikor bőgve elmeséltem Seelának, milyen szemét alak vagy, és megkínált vele, egyszer pedig egy srác kínált meg szex előtt, mert görcsösen fájt a fejem a buli miatt! Most pedig, ha tudni akarod *folytatja suttogva* két szürke ruhás hapsi már háromszor elhaladt a Hand előtt. Nézz utána! *Fújja ki a levegőt, és visszahanyatlik Marvo párnázott székére.*

[Ixon Kienly]

*A csípés nem is fáj neki, de azért egy "áucs" hanghatás kíséretében, mérgesen elhúzza karját. Hogy miért kapta fel a vizet? Mert ez a nap nem egészen úgy alakult, mint szerette volna. És Rücksee megjelenése érzelmek zavaros viharát indította el benne. Nem csak azért, mert akkor lehetett volna valami köztük. Tinik voltak, tomboló hormonokkal (bár Ix hormonjai azóta is dúlnak)... Hanem azért is, mert eszébe jutott fiatalkora. Az apja, az anyja halála, a haverok. Azért nem sírja vissza, de elgondolkodik, mi lehet velük. Már sok-sok éve, hogy egyáltalán eszébe jutottak. És persze azért is mérges, mert Rücksee ott folytatja a piszkálását, ahol tizenakárhány éve abbahagyta. Komolyan bele tud tiporni az önbecsülésébe. Ami valljuk be nem árt neki, csak fáj.
Már készíti a válaszokat, de a nő utolsó mondatára mintha egyszerre minden pia kiszállna a fejéből. Egy másodpercre döbbenet ül ki az arcára, aztán maga is kitekint a sötétített plexin. Odakint furcsa mód kissé kiürült a tér. Nem vall a Yppacre. Mélyen belenéz a nő szemeibe.*
-Ezt majd később folytatjuk...*de azt se bánja, ha nem. elég hülyén viselkedett, és erre Rücksee higgadtsága döbbentette rá. Visszapattan székébe, és életre kelti a fekete holokijelzőt*
-Marie! Szükségem van rád!
-Igenis, örömmel állok rendelkezésére kapitány!... *csendül fel a már jól ismert készséges hang*
-Mit tudsz azokról a körülöttünk ólálkodó szürke ruhás...izékről?*kérdezi a férfi, de alig kell várni a válaszra*
-Már régóta itt időznek. Fegyvereik vannak, köztársasági gyártású lézerpisztolyok, a ruha alá rejtve. És ha nem csalnak szenzoraim, a kommunikációs csatornájuk a Galaktikus Gárdistákhoz köthető. De csak akkor tudom leellenőrizni, ha használatban van.
-Nyehe*foglalta össze Ixon, és a képernyőre meredt, mely közelebb hozta az alakok homályos képét*

[Rücksee]

*Neki eszébe sem jut, hogy jelenlétével visszahozhatta a férfi múltját. Beviharzott ide, mint egy forgószél, és valóban... piszkálja Ixit, mert ahhoz ért a legjobban. És persze, tegyük hozzá, imádja is b*szogatni.*
Amikor csak szeretnéd. *Mosolyodik el készségesen, és kitekint. Most épp nem látta őket, de megesküdött volna rá, hogy pár másodperce még itt köröztek. Marie hangjára csendben figyel.* Remek. *Morogja, és rögtön kiengedi tüskéit.* Nyehe? *Néz rá megütközve.* Ennyi? *Biztos Ixon tapasztaltságában, de ezt egy nyehével elintézni... magyarázatot is adhatna.* Azt hittem, meghaltál.

[Ixon Kienly]

*Furcsán lehiggadt, mintha nem is aggasztaná a dolog, hogy esetleg gárdisták szegődtek a nyomába. Pedig ilyenkor csak agyal. Nem is válaszol rögtön Rückseenek, előbb Marie-nak ad még egy utasítást*
-Akkor figyeld a kommunikációjukat. De az univerzum szerelmére, nehogy észrevegyék, hogy valaki kutakodik! *összeráncolt homlokkal figyeli a képet, aztán oldalra küldi, és a Hand holografikus képét vetítteti ki vele. Közben Rückseere pillant, és kérésére magyarázatba kezd*
-Nem is biztos, hogy minket figyelnek. Pont minket egész Yppacen! De ha gárdisták vannak a nyomomban...*nem fejezi be, csak ceccint a nyelvével és megrázza a fejét. Felemeli komlinkjét*
-Marvo hallasz?
-Vétel...
-Kerítsd elő Rane-t és az alkatrészt. A föld alól is!
-...Vettem *hallatszik Marvo hangja. Nem kérdezősködik, hanem cselekszik. Ixon ezért imádja. Közben felnagyítja és kiemeli a hátsó szárny alatti részt a holoképből*
-Hiányzik egy alkatrészünk *közli Rückseevel.* Nélküle a legközelebbi csillagködig se jutunk el. Ha ezek itt akcióba lendülnek *néz komolyan a nőre, és nem megijeszteni akarja*-...végünk! Talán jobban teszed, ha még most lelépsz *fűzi hozzá kisvártatva. Nem akarná belekeverni Rückseet valamibe, amihez semmi köze. Talán most ennyire futotta. Talán még látják egymást. Vagy nem...*

[Rücksee]

*Hallgat, véletlenül sem szeretné megzavarni a kapitányt. Ez bizony most már élesben megy.* Pedig ezek valószínűleg azok lesznek. *Mondja ki feleslegesen.*
Tudok valamiben... segíteni? Bármiben. Én tényleg, szívesen...
*Nem akar hálátlanul lelépni, és hát... most találkozott Ixivel. Nem akart ilyen gyorsan lelépni tőle. Évek óta nem látta.*

[Ixon Kienly]

*Megszünteti a holokivetítést, és Rücksee felé fordul székével. Vajon tényleg őt keresik? Vagy ez csak valami rutinellenőrzés? Jó lenne körülszimatolni odakint, de egyelőre nem meri megkockáztatni. Ha odakint túl sok mozgást látnak a hajón, rájöhetnek, hogy készülődnek valamire*
-Nem... Azt hiszem nem tudnál miben segíteni. Hacsak nem csalod őket magaddal...*gyorsan megrázza a fejét* -Ostobaság. Ha megtalálják nálad azt a port, nagy bajod lehet belőle. Fogalmam sincs hogy fogsz úgy kijutni, hogy ne figyeljenek fel rád. És Rane hogy fog bejutni? *a fejére csap. Nagy a fejetlenség a hajón. Rá férne már egy újabb beszélgetés Dr.Hawammalwával. Pár pillanatig lehunyt szemekkel, fejre tett kézzel üldögél. Aztán felpattan, és egy vastag, fekete üvegű szemüveget húz elő valahonnan. Felteszi, és a plexin át fixírozni kezdi az űrkikötőt*
-Visszahúzódtak valahová *jelenti ki, miközben állítgat valamit a szerkentyű oldalán. Csipogni kezd a komlinkje, és ő azonnal válaszol*
-Itt Ixon, vétel!
-Megtaláltam. Viszem *hallatszik Marvo hangja. Semmi felesleges kommunikáció, hátha lehallgatják őket.*
-Vettem *feleli Ix, és kicsit megkönnyebbül. Újra Rücksee felé pillant, várakozóan. Egész közel áll meg hozzá, fejére tolja a szerkentyűt*
-Látod, ezért nem lehetek túl sokáig egy helyen... Még ha szívesen is időznék ott...*mosolyog rá halványan*

[Rücksee]

*Aggódó tekintettel pásztázza a környéket. Nagyon nem fest jól a helyzet.* Hát, elcsalni? És hogy, hívjam meg őket egy italra? *Mosolyodik el.* Van esetleg hátsó kijáratod? *Pattan fel, és rögtön a hátára kapja táskáját. Nem akarja Ixonékat bajba keverni, ő sem szeretne lebukni - gordiuszi csomó.*
Na jó, kimegyek a nyitott rámpán, aztán ha a nyomomba szegődnének, majd lerázom a gárdistákat. *Vesz egy mély levegőt.* Azért vigyázz magadra. *Húzza széles mosolyra a száját, és egy hajlibbenést követően kilép a vezérlőfülkéből. Csak semmi érzelmes búcsúzkodás. Múltkor sem volt alkalmuk, most pedig tökéletesen felesleges.*

[Ixon Kienly]

*Ő most csak Rückseet nézi, még mindig olyan nehéz elhinni, hogy ő az, és éppen ő vele kellett újra összehozza a sors. És nem lehet, hogy csak azért, hogy jól tökön... meg orrba. Elvigyorodik*
-Mit tudom én, hogyan csináljátok ti nők, de valahogy könnyen elterelitek a figyelmet a lényegről, ha az az érdeketek...*fejti ki véleményét a női nemről. Lássuk be, van némi igazság benne. De azért nem kell sajnálni egyetlen férfit se. Ixon szívesen húzná még az időt, de csak maguknak okozna kárt vele.*
-Rendben. *szinte egyszerre vesz nagy levegőt a nővel, aztán csak nézi, ahogy kilibben innen. Ugyanolyan váratlanul, mint ahogy megjelent*
-Sok szerencsét! *kiált utána, de kissé idiótának érzi magát. Azok az átkozott gárdisták. Miattuk alakult úgy, hogy csak egy pillanatra volt újra Tüskéje. Szerencse, így legalább nem élte bele magát. Komlinkje után kutakodik, hogy megsürgesse Marvoékat*
-Már folyamatban van *jön legnagyobb megdöbbenésére a válasz. Mikor osontak be ezek ketten?... De összeszorul a szíve. Rücksee. Mi van, ha őrá lesnek? Elvégre a hajótolvajokat sem nézik jobb szemmel, mint a csempészeket. A pillanat töredéke alatt hozza meg az esztelen döntést. Nekiindul, és lerohan a rámpán. Hol van?*
-Rücksee!

[Rücksee]

*Magabiztosan lépked a folyosón, nem néz hátra, inkább a történteken rágja magát. Őszintén sajnálja, amiért ilyen korán el kell válniuk. Erről is a gárdisták tehetnek. Pedig annyi mindent meg tudtak volna beszélni! A "sok szerencsét" még hallja, de már nem szól vissza. Épp eléri a lába a rámpát, mikor meghallja Ixon kiáltását. Mielőtt lelépne, visszafordul és arcába hulló tincseit hátrasimítja arcából. Otthagyott valamit a fedélzeten? Sietve ellenőrzi táskáját, de a legfontosabb holmik mind benne vannak. Akkor mit akarhat?* Tessék? *Néz rá nagy szemekkel. Eszébe sem jutna, hogy a férfi itt marasztalná. Egy szürke ruhás férfi halad el tessék - lássék tempóban a hajó mellett, így Rücksee beljebb lép, nehogy kihallgathassák őket.*

[Ixon Kienly]

*Miért is rohan utána? Kész, elvesztette a fejét. Megjelenik egy (majdnem) volt nője, és máris visszatér a kamaszkorba? Megtorpan, amikor Rücksee visszafordul, és majdhogynem zavartnak tűnik, ahogy csípőre teszi egyik kezét. Nem normális, hogy az arcát mutogatja a gárdistáknak. Még szerencse hogy ott van a homlokán az a bazi nagy szemüveg, így talán kevésbé hasonlít önmagára.*
-Én csak...*kezdi, majd észhez tér, és közelebb lép, meg ha hagyja, megragadja Rücksee karját, hogy bizalmas közelségből tudjanak beszélni. Hogy Ixon milyen szépen tud nézni azokkal az acélkék szemeivel. És most még az az idióta vigyor sincs ott, hogy elrontsa az összképet*
-Én csak... Szerinted találkozunk még valaha? Mert ekkora véletlen a világon nincs...*komolynak tűnik*
-Gyere velünk...*bukik ki a száján alig érthetően. Mi? ez meg mi? Totál elment az esze. Gyorsan helyesbít is* -Mármint add meg legalább a kommunikációs sávod. Mégse hagyhatom, hogy valaki aki tudja, hogy nem haltam meg, ellenőrizetlenül mászkáljon a galaxisban...*pajkos mosoly. A régi Ixon*