*Kedvtelve nézegeti magának Rane-t. Amennyire Ixont ismeri, bátyus féle szerepet tölthet be a lány életében, de ezt ők tudják, ezt csak első blikkre állapította meg. Továbbra is tanácstalanul álldogál egy helyben. Ha mindhárman beülnek és hiperűr sebességre kapcsolnak, ő becsapódik a falba, és csak a legjobb esetben éli túl.* Ix... van esetleg pót széket? *kérdezi, noha a férfinek most nem ez a legégetőbb problémája. Zavartan babrálja ujjain a tüskéket.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Ilyenek a férfiak. Hálátlanok. Ő szívét-lelkét kiteszi a hajóért, erre belé fojtják a szót. Micsoda gorombaság...* - Jól van anyu, csak le ne tépd már a fejem... *Mordul fel, majd helyet foglal drága kis támaszpontján. Csak úgy lazán, kényelmesen. Tudja ő, hogy sietniük kell, mert a gárdista bácsik nem szoktak viccelődni, és sajnos nem csak egy sörre ugranak be... így aztán a feltett kérdésre is hamar válaszol.* - Hm, hát úgy tűnik nincs teljes telítettség, de annyi épp elég, hogy elhúzzunk innen a búsba, még mielőtt adhatnánk egy kis partiszervízt egyenruhás haverjainknak... *Közben érdeklődve figyeli az Újcsaj és Anyuci kettősét, mi is alakul ki.* ~Király, lehet nem is kell ide semmi holografikus tévét bevezetni, elég néznem ahogy ez a kettő kerülgeti egymást. B@kker, hogy ilyenkor nincs kéznél valami nasi...~
Ha citromot kaptál az élettõl, kérj hozzá egy tequilát!
-Ne feledd a pajzsokat! Mi van a pajzsokkal? Jut rájuk elég energia...*aggodalmaskodik és áthajol Rane válla fölött, hogy maga is meggyőződjön az energiaszintről* -A hátsó és oldalsó védelmet mindenképp be kell kapcsoljuk *tűnődik. Amúgy az "anyu" megnevezésen most nem akad fent. Kisebb adrenalinszintnél esetleg, de most erre nincs idő. Úgy látszik annyira le van foglalva agyilag, hogy fel se fogja vagy meg se hallja Rücksee kérdését. * -Marvo mi a helyzet az ágyúkkal? *kérdezi komlinkjén keresztül, bár reméli, nem kell használják fegyvereiket. Mióta nem került összetűzésbe gárdistákkal...? Hmm. Mióta "halott". Elvégez még egy-két beállítást.* -Pótszék az nincs... hümmög...*most akkor mégis meghallotta a lány kérdését. Elég zavarbaejtően máshova koncentrál. - Az impossible Hand felszállásra kész...* csendül fel Marie kellemes robothangja. Ixon megnyalja a szája szélét* - Pompás!
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*pont abban a pillanatban tér vissza, amikor Ixon a komlinkjéhez nyúl. Felakasztja puskáját a fegyvertárolóra, majd élõszóban válaszol* -Az ágyúk remek állapotban vannak. Kivéve a jobb kicsit. Be van ragadva, szokás szerint *jelenti, és lehuppan székébe. De csak kettõt pöttyint a navigációs pulton, mikor felnéz Rückseere. Bár igazából nem kell felnéznie, mert így ülve körülbelül pont egy magasságban van a fejük. Marvo valahogy sokkal készségesebb, mint Ixon...* -Attól tartok csak a közös térben vagy valamelyik szobában lenne biztonságos kivárnia a felszállást és a hiperûrugrást...*igen ám, de nincs idõ körbevezetni a hölgyet a Hand szûkös folyosóin. Marvo kéne menjen? Habozik, de nem a saját kényelme, hanem az esetleges támadás miatt* -A koordináták beállítva...*jelzi Marie* A felszállást megkezdjük... 30...másodperc múlva. 29...28...
Az a szép a kopaszságban, hogy hallani a hópelyheket.
*Tehetetlenül toporogva hallgatja Rane-t és Ixont, az anyu megszólításnál még egy halvány mosolyt is megereszt. Fogalma sincs, hogyan tehetné magát hasznossá, próbál félreállni, mert ha útban van, azzal csak hátráltatja Ixonék munkáját.* Öhm, oké, nincs pótszék, akkor... *Körülnéz, hátha feltalálja magát, ám találékonysága cserben hagyja.* Esetleg hátra megyek, és bezárkózom valahová. Jobb ötletem nincs. *Von vállat idegesen, mikor meghallja a visszaszámlálást.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Rane egy pillanatra az égnek... azaz inkább a plafonnak emeli tekintetét a kérdés hallatán.* - Úr isten, a pajzsokat nem néztem, jaj ne! Sőt, valójában lyukas a tank, meg fogunk halni! *Áll neki affektáltan mű-jajveszékelni.* - Persze, hogy van elég cucc rá, csak menjünk már a fenébe innen! *Majd a dolgok elkezdenek haladni a maguk útján. A hajó mindjárt indul, viszont Újcsajnak nincs helye. Szívesen játszana tyúkanyót, és vezetgetné körbe, de erre nincs idő, indulni kéne mielőbb.*
Ha citromot kaptál az élettõl, kérj hozzá egy tequilát!
-Égbeli fotonok, Rane! Ne táncolj az idegeimen! *na ez aztán tényleg anyucis volt. Bízik ő Rane-ben, csak megkavarták az események a pici agyát. Felszedte(egyelőre sajnos csak a hajóra) a volt szerelmét, erre meg jöttek a gárdisták. És hogy éppen őrájuk moccanak rá egész Yppacen... hát ez szinte nevetséges.* -22...21...20... *ami azt illeti még ő is áll, és kétszer ellenőriz minden beállítást. Majd elégedetten sóhajt, és kipillant az ablakon. Szánalmas kis gárdik, ma se kapjátok el Ixon Kienlyt. Aztán végre elérnek füléhez a háta mögött zajló beszélgetés részletei* -...10...9...8... -Te meg mit keresel még mindig itt? *döbben meg Rückseet látva. Te jó ég, Ixon Kienly tényleg egy egész más világban tartózkodott idáig. * -Már rég hátra kellett volna... *kezdené a vitát, mielőtt azonban Rückseenek akár csak az arca megrándulna, megragadja a karját. Most gyorsan és férfiasan kell cselekedni* - 5...4...3... -Gyere, már nincs idő! *azzal belerántja az ölébe,és valahogy nagy nehezen beköti mindkettőjüket. Rückseenek nem nagyon van más választása. Persze tiltakozni azért tiltakozhat. A hajtóművek melegszenek, felpröögnek, a Hand orra pedig égnek áll.* -Usgyi! *kiáltja Ix. Száguldásuk megkezdődik a Yppac légterén át*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Egyre idegesebben néz hol Rane-re, hol pedig Ixonra. Marvot is teljes mértékben megérti, ő csak a bőrét menti. Nem kötelessége nekicsapódnia egy műszerfalnak sem Ixon vendége miatt.* Ixon, mit... *hátrahőköl, mikor pirosan felvillan az ötös szám. Négy... három... Tátott szájjal a kapitányra néz: hogyhogy mit keres itt? Ez nonszensz, nem ő marasztalta itt fél órával ezelőtt? Ja, hogy csak hátra kellett volna mennie. Esetleg ha megmutatta volna neki valaki az utat. Ix rántásától kiszorul a levegő a tüdejéből, pláne, mikor a biztonsági övet is becsatolja. A hiperűrugrás belepréseli Ixon ölébe, ami talán nem túl kellemes neki - ez perpill a legkevésbé sem zavarja Rückseet. A biztonsági öv tartja, és ez a lényeg.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Egyre inkább sajnálja, hogy nincs nasija. Főleg mikor Ixon szerencsétlen csajszit cseszteti, hogy miért nem ment hátra. Hát honnan tudná, hova kell menni? Áhh... férfiak. Végül aztán megoldják a helyzetet... bár sajátságos módon, de megoldják.* ~Inkább legyen Anyu ölében, mint az enyémben... szépen is néznénk már ki, Ixi még féltékeny lenne. Rám. Vagy rosszul látom?~ *Végül beindulnak a hajtóművek, az ugrás, a száguldás. Akármennyire is meglepő, Rane szereti ezt az érzést... bár lehetne kicsit lassabban, de a száguldás számára mindenképpen jó dolog. Majd mikor véget ér...* - Khm, hajtómű, pajzsok, meg miegyebek rendben, gáz nélkül sikerült a kis kiruccanás. Az utasoknak és a gerlepároknak további kellemes utat kívánunk. *Kezd bele, mintha valami hangosbemondó lenne. Majd egészen halkan még...* - Gurúúp.
Ha citromot kaptál az élettõl, kérj hozzá egy tequilát!
//az elõzõ játék kérdõjelesen befejezve, ez nemsokkal késõbb kezdõdik //
*kip-kop, kip-kop, nem, nem Hamupipőke közeledik a folyosón, csak Ixon csini kis fémtalpas csizmái kopognak. Ő maga még korábbi öltözetében, csak jóval józanabban. És csak nem? Megborotválkozott. Mire készül a kapitány? Megáll a vendégkabin előtt, kicsit hallgatózik, aztán bekopog* -Rücksee! Itt a kapitány, minden rendben? *betámaszt az ajtóban, hogy ha a lány kinyitja, egyből legjobb oldalát mutassa. A sármőr. Izom megfeszít, Colgate vigyor. Valójában maga se tudja hogy most akar-e valamit, vagy csak a megszokás művelteti ezt vele. Miért kell neki minden nőnél bepróbálkoznia? Mert ő Ixon Kienly*
Last Edit: May 29, 2011 21:05:32 GMT by Ixon Kienly
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Már úgy - ahogy berendezkedett a szobában. Nem sok holmit kellett kipakolnia; a könyvei, iratai, dokumentumai mind digitalizálva vannak, ruhái pedig elférnek a hátizsákban, mióta feltalálták az öklömnyire hajtogatható darabokat. Mindig is imádta a fejlett technológiát. HoloPhoneján kihangosítva hallgatja a zenét, miközben fogát mosva igyekszik magára kapni valamilyen göncöt. Ekkor hallja meg a kopogást.* - Pillanat! *Felvesz egy hosszabb pólót, mert bugyiban mégsem kéne beengedni senkit, ráüt a nyitógombra, és fogkrémhabos szájjal invitálja be a Hand kapitányát.* - Hevasz. *Próbál köszönni.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
*Hát ez egy kissé meglepi, de miért is gondolta, hogy Rücksee majd randikészen várja? Neki a másik véglet is jó, de akkor már inkább fel se vett volna semmit. Ennek nem ad hangot, bár Rücksee elkaphatja a pillantását, amint végigméri őt. Szép hosszú lábak. Hmmm.* - Ó, nem is gondoltam volna, hogy máris ennyire otthon érzed magad. *jegyzi meg és lazít a pózon. Még ő akart dögösnek látszani? Hát most lekörözték. Fantáziája hamar elszabadulna, ezért megpróbál a lényegre koncentrálni* -Látom nem épp a legalkalmasabb... de gondoltam körbevezetnélek a hajón. ~De az se baj ha te vezetsz körbe engem valahol...~
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Õt aztán nem érdekli, hogyan mérik végig. Nincs kint semmije, innentõl fogva egy kicsit sem szégyelli magát. Azért elfolyt egy vigyort (a fogkefétõl nem is tudna), mikor elkapja Ix vizslató tekintetét. A kapitány szerencsétlenségére a nõ tökéletesen tisztában van adottságaival, melynek nem egyszer hasznát vette. Feltartva mutatóujját jelzi, hogy egy percet kér, és eltûnik a miniatûr zuhanyfülkében. Köpés, öblítés, surrogás.* - Benne vagyok, csak felveszek valamit. *Beletúr kis szekrényébe, amibe kipakolt, és egy feszes fekete nadrágra esik a választása, sötétkék felsõvel. Ismét belép a kabinba, ahonnan pár másodperc múlva kirepül Rücksee laza felsõje, és nem sokkal késõbb (immár felöltözve) lép ki onnan.* - Mehetünk felõlem. *Surran ki Ix mellett. Mi tagadás, élvezi a helyzetet, bár ez csak töredéke annak az elégtételnek, amit venni akar a férfitõl. Kicsinyes dolog a bosszú, de annál élvezetesebb.*
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -
-Oké-zsoké *feleli mosolyogva, aztán amikor a lány eltűnik, legszívesebben lefejelné az ajtófélfát. Mi ez a gagyi szöveg? Komolyan össze kell szedje magát, úgy tűnik kezdi elveszíteni az eszét. Míg Rücksee készülődik, ő türelmesen az ajtónak veti hátát, és összefonja karjait, és azon agyal, bárcsak minden nő ilyen fürgén elkészülne. Szegény Ixon, annyira gyanútlan. Talán még sose volt ennyire elővigyázatlan nőkkel - na jó talán egyszer, akkor majdnem egy pókasszony hálójában végezte. De hát jelenleg úgy érzi magát, mint aki visszament 10 évet az időben. Rücksee az egyike volt azoknak, akikben feltétlenül megbízhatott, és akit őszintén szeretett... Ráadásul kapott már egy kegyetlen rúgást plusz egy orrbanyomást. Férfiak közt ezzel bezzeg minden el lenne intézve. De a nők... a nők telhetetlenek. Elégedetten mosolyog, amint Rücksee kilép mellette. A nyomába ered, és terelgeti. Sajnos nem igazán férnek el egymás mellett a folyosón.* - Hol szeretnéd kezdeni? A konyhában? A raktárban? Esetleg mutassam meg a kapitányi hálót? *ezt bárki nyugodtan veheti célzásnak. Rücksee elégedett lehet, Ixon úgy tűnik beindult. =D*
"Welcome to a world where the air I breathe is mine
Nothing to overwhelm me and nothing to cloud my mind
Be anyone, do anything I'd ever want to try
Time doesn't exist here, I will never die"
*Rückseenek is feltûnik ez a kisiskolás duma, vigyorogva csóválja fejét.* Oké - zsoké? Honnan veszed ezt a sz@rt? Vagy nézni szoktad a a fantube.sc-n Perris szónoki dumáit? *Vihog, és megpróbálja férfiasan oldalba ütni Ixet. Kissé idiótának tûnhetett a mozdulat, mert Rüksee rögtön megbánta, és komolyra próbálja terelni a szót. Igen, néha olyat is csináltak régen a suliban. Talán ezzel a viselkedéssel próbál védekezni Ixon ellen. Elhatározta, nem engedi közel magához. Szereti, a barátja, de sohasem fogja õt még egyszer pofára ejteni.* - Jó kis hajó, elsõ látásra megtetszett. *bólogat lelkesen, miközben a kérdésen tûnõdik.* - Kezdjük a szobádban. *Fordul meg hirtelen, megállásra kényszerítve a kapitányt, ha nem akarja fellökni Rückseet. Kivár pár másodpercet, nagyon érdekli a reakció, csak ez után teszi hozzá, ha szükséges:* Tudod, a kapitányé mindig a legnagyobb, tuti tetszene.
"Az ûrben a csillagok nincsenek közelebb..."
When you gave me our last hug, it was an 'I never wanna let you go' kind of hugs.
- Death is so terribly final, while life is full of possibilities. -